Amikor a miniszterelnök úr bejelentette a Darányi Ignác tervet, nekem arról La Fontaine, A holló meg a róka című közismert prózája jutott eszembe. Innentől kezdve tehát már kétségünk sem lehet afelől, hogy Orbán úr legalább akkora furfanggal rendelkezik, mint az a róka, aki kiénekli a holló szájából a sajtot. A Darányi Ignác Tervvel ugyanis a miniszterelnök úr, noha 300 milliárd EU-s forrásból származó pénzt is osztana, e beszédével viszont a szélsőjobb irányába tett egy nemes gesztust, mintegy megköszönve nekik az érte való példás, uniós zászlóégetéssel szimbolizált hősies kiállást.
„Gyakran lehet hallani, hogy a jövő háborúi a termőföldért, az ivóvízért fognak folyni: a rossz hírem az, hogy ez a háború már elkezdődött, csak nem fegyverekkel vívják, hanem más eszközökkel, például leminősítésekkel is, ezért nagyon résen kell lennünk, mert a róka sohasem mondja meg egyenesen, hogy a sajtot szeretné kiénekelni a szánkból. Hová jutunk, ha már a falusi ember sem eszik rendes ételeket. Abból nem szabad engednünk, hogy akár városban él, akár falun, a magyar ember asztalán jó minőségű és egészséges, magyar élelmiszer legyen.”
A miniszterelnök úr újabb hadüzenete mögött rejlő lelkesítő szavak tehát egyfajta szép muzsika a nyíltan unióellenes füleknek. Ők azok ugyanis, akik ideológiai és politikai érdekektől vezérelve elhiszik, hogy az EU-tól nem kapnak semmit, ugyanakkor a magyarokat külföldről származó hulladékkal, szeméttel etetik. Ez pedig nem igaz, sőt, a valóság annak éppen az ellenkezője.
A miniszterelnök úr egykoron híres agrárország-víziója is legalább annyira helytálló tézis, mintha azt állítanánk, hogy anno a vas-és az acél országa voltunk. Soha nem voltunk egyik sem, ahogy uniós gyarmattá sem válunk soha.
A KGST. tagországaként anno csupán cserekereskedelmet folytattunk egymással, és mindenki azt adta a közösbe, amiben jobb volt. Mi, magyarok, a szovjet testvérek kolhozainak mintájára erőszakkal létrehozott termelőszövetkezeteinkben és állami gazdaságainkban, valamint a növénytermesztésre valóban kitűnően alkalmas éghajlati viszonyainknak, mikroklímánknak köszönhetően, búzát, kukoricát, almát, húst adtunk egykori szövetségeseinknek, akik azért cserébe nekünk vasércet, földgázt, és kőolajat adtak, és látszólag jól működött minden.
A mi mezőgazdaságunk azonban, és erről sajnos sokan hallgatnak, mint a sír, nem minőségi, hanem a mennyiségi mutatókra szakosodott. A cél, a tömegtermelés, és nem a minőségi kritériumokra való törekvés volt, s ezt pedig hazánk, hála a háttérben a mezőgazdaságunkat kiszolgáló műtrágyagyárainknak, remekül teljesítette. Nem kell nagy szaktudás ahhoz, hogy tudjuk, a tömegtermelésre szakosodott növénytermesztéshez a termőtalaj és növényi fotoszintézisen kívül, három fő tápanyag, nitrogén, foszfor, és kálium szükséges. Mivel az állattenyésztés nem volt szinkronban a növénytermesztéssel, és nálunk a nyugati országok gazdaságaihoz hasonlóan az ugaroltatás is fő bűnnek számított volna, a termőföldjeinknek nem jutott megfelelő mennyiségű szerves trágya sem. A műtrágyáknak és vegyszereknek köszönhetően a talajaink viszont elveszítették a humuszképességüket, elhomokosodtak, elsavanyodtak, aminek hatására a dombosabb vidékeken talajerózió ütötte fel a fejét. Ez abban mutatkozott meg, hogy egy nagyobb zápor esetén, a földeken kisebb-nagyobb vízmosások keletkeztek, a sík vidékeken pedig hatalmas tócsákban állt a víz. A világhírű mezőgazdáink e jelenség ellen altalajlazítással próbálkoztak, tegyük hozzá, aránylag sikerrel. A vetésforgó helyett bevezetett un. monokultúrás növénytermesztési technológia viszont szintén a kényszer szüleménye volt. A talajban felhalmozódott atrazin tartalmú, kukorica gyomirtó szer hatására az őszi búza olyan gyér tőszámmal kelt, hogy az tavasszal csak sárgán sínylődött, feladva a leckét a mezőgazdásznak, mondván, most mitévő legyen. A közülük bátrabbak kitárcsáztatták, amit a főnökeik kirúgással, vagy pénzbüntetéssel honoráltak, így az ebbéli félelemtől vezérelve ők bizony sokszor döntöttek úgy, hogy ezt a problémát egy megnövelt dózisú nitrogéntartalmú műtrágyával ellensúlyozzák, és eszük ágába se jutott, hogy annak esetleg az emberi szervezetre súlyos élettani hatásai is lehetnek. Béres József volt az a személy, aki erre először rámutatott. Az ő találmánya ugyanis abban rejlett, hogy rájött, a drasztikusan megnövekedett rákos betegségek oka a táplálékláncunkban keresendő. Kimutatta, hogy a szervezetünkbe bevitt élelmiszereinkből hiányoznak az immunitásunk kialakulásához szükséges létfontosságú makró és mikroelemek, amelyek miatt fogékonnyá válunk a rákos daganatos betegségekre. Mint tudjuk, Béres József orvost az akkori hatalom, kuruzslással vádolta meg és börtönnel fenyegették, ha terjeszti a készítményét. Mivel azonban több ezren könyörögve fordultak hozzá a róla elnevezett gyógyszeréért, a hatóságok a népakarat nyomására, végül engedélyezték a csodatévő cseppjei forgalomba hozatalát.
Béres József orvos igazságát végül is a rendszerváltás és a KGST összeomlása bizonyította. A külkereskedőink ugyanis megpróbáltak betörni a nyugati piacokra, ám minőségi okokra hivatkozva, amit persze eltitkoltak a nép előtt, az ebbéli törekvésük csúfosan meghiúsult. A híres magyar csirkében, amit halkan mondok, mert mostanság is reklámozzák és az áruházak polcain még mindig kapható árucikk, például antidepresszáns, állatgyógyászati eredetű (idegnyugtató) anyagot mutattak ki. A külsőre szép és kelletős, ám silány beltartalmi mutatókkal rendelkező és vegyi anyagokkal telített magyar élelmiszer, alma, tej, búza, és hústermékek tehát nyugaton senkinek nem kellettek. A magyar tejben, amelyről tudjuk, hogy élet, erő, és egészség, az emberi egészségre káros hatóanyagok többszörösét mutatták ki, amely vegyi anyag az atrazin és a nitrát volt, és amely vegyszerek a silókukoricából származtak, amit a gazdák a szarvasmarháikkal etettek. Az Antall-kormány végül nem tehetett mást, fizetniük kellett a gazdáknak, a tsz.-eknek és állami gazdaságoknak, hogy az állataikat a vágóhídra vigyék, és a gazdaságukat felszámolják. A tsz.-ek tehát hazánkban ezért szűntek meg, és nem azért, amit anno a kisgazdák fennen hangoztattak, tudatosan manipulálva és becsapva a magyar népet, hogy „újat építeni csak a régi romjain lehet”…
A jó bornak nem kell cégér, tartja ezt egy jó magyar mondás, de a kettős mérce jegyében azért nézzük meg azt is, hogy zajlik az a bizonyos élelmiszerszemét-termelés az uniós országokban.
Szögezzük le, hogy náluk a vegyi anyagok és vegyszerek használata, egyfajta szükséges rossznak minősül. Ebből kifolyólag vegyszerekből és műtrágyákból csak a szigorúan előírt dózis-mennyiséget adagolják ki, méghozzá olyan precíz technikával és pontossággal, amelyről mi, magyarok, legfeljebb csak álmodhatnánk. Nem tonnaszámra szórják a mérgeket, hanem az EU-s gazdáknál műholdakkal kommunikáló és számítógép vezérlésű permetezőgépek vannak hadrendbe állítva, amelyek a vegyszereket és műtrágyákat milliliter és milligramm pontossággal juttatják ki a termőföldjeikre. A monokultúrás növénytermesztési technológia náluk ismeretlen fogalom. Vetésforgót alkalmaznak, a növénytermesztésüket pedig szerves trágya tápanyagokra alapozzák, s ha kevés a trágya, akkor ugaroltatnak, de nem pumpálják tele a termőtalajt műtrágyákkal. A vegyi napló vezetése kötelező. Az általuk termesztett növényekből a szakhatóságok mintavételezéssel győződnek meg, hogy betartják-e a szigorú EU-s normákat, s ha valamelyik gazda netán fennakad a rostán, úgy túl azon, hogy megsemmisítik az áruját, még kemény szankciókra is számíthat. Nem moslékot, és nem tápot etetnek a jószágaikkal, hanem természetes takarmányt, kukoricát, búzát, árpát, lucernát, zabot tesznek ömlesztve eléjük, s nem arra törekednek, hogy felfújják azokat és minél előbb elérjék a vágósúlyt. Az állattenyésztésük annyira humánus, hogy sok magyar gazda azt nem is érti. Nem érti, ha a franciák felborítják a magyar libamájat szállító kamionokat, így tiltakozva az ellen, hogy a magyarok azt nem humánus módon, hanem kínzás útján állítják elő. Más nép, más kultúra, más értékrend.
Mindent összegezve tehát bátran kijelenthetjük, hogy a hollandok, franciák, németek, és a többi nyugati gazda, nem szemetet, hanem igenis minőségi árut termel. Tény, hogy némely multi cég polcán olykor-olykor olyan termék is fennakad a rostán, amelyről csak utólag derül ki, hogy nem felel meg a szigorú élelmezés-egészségügyi kritériumoknak, de azokat viszont leveszik és megsemmisítik, mert a szabály, az szabály, ami számukra szent és sérthetetlen. Ezt a normát kellene a magyar őstermelőknek is betartani, illetve velük betartatni, mert az ő termékük viszont nincs beltartalmi értékek szerint laboratóriumi műszerekkel bevizsgálva. Aki tehát az ő áruikat vásárolja, feltéve, ha azok nem az átlagember számára megfizethetetlen biogazdaságokból származnak, a vevő nem kap semminemű garanciát arra nézve, hogy az amúgy külsőre nagyon szép és ízletes zöldségeikben, hústermékeikben, nincs emberi egészségre káros vegyszer hatóanyag maradék, merthogy azt csak műszerekkel, de emberi érzékszervvel, szaglással, ízleléssel, nem kimutatható. Gondoljunk csak a mesebeli vasorrú boszorkányra, aki a Hófehérkét is a legszebb almájával mérgezte meg.
A miniszterelnök úr azon szavait pedig, miszerint az emberek már falun sem esznek rendes ételt, én szintén demagógiának tartom, amely arra irányul, hogy az EU-t felhasználva burkoltan feszültséget szítson a falusi és a városi ember között. Lévén, hogy a falusi ember immár városokban kénytelen dolgozni, hajnalban kel és késő estig dolgozik, ingázik, hála neki, aki kiszolgáltatta őt a munkaadója kénye-kedvének, olykor még hétvégeken is, én gyanítom, hogy ennek ellenére sem fogja feladni a munkáját és egzisztenciáját azért, hogy egész nap a kertjét ápolja, hogy aztán a családjával abból élhessen. Rizikós vállalkozás ez, számtalan sok buktatóval, amit csak az vállaljon fel, akinek az feltétlenül muszáj. Ha a miniszterelnök úr viszont a Darányi Ignác Tervvel burkoltan egy új szemléletváltást akar ránk erőltetni, úgy vegye tudomásul, hogy ez ellen sok falusi ember fog tiltakozni, mert gyanítom, egyikőjük sem szeretné felcserélni a polgári létet, egy régmúlt ideológiára alapuló szegény sorsú cselédvilágra.
Források és linkek, amelyekre érdemes kattintani:
http://videa.hu/videok/hirek-politika/daranyi-ignac-terv-orban-viktor-5lSKlO62irD5fmQV
http://index.hu/belfold/2012/01/16/orban_ne_kulfoldi_hulladekot_egyunk/
http://hu.wikipedia.org/wiki/Dar%C3%A1nyi_Ign%C3%A1c
http://epa.oszk.hu/00000/00022/00211/06439.htm
http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9res_J%C3%B3zsef
http://fotoszintezis.szbk.u-szeged.hu/miafoto/miafoto.htm
http://antalvali.com/hirek/atrazin-gyomirtoszer-himbol-nove-valt-bekak.html
http://picibaba.hu/picibabaval/babaapolas/a-nitratos-viz-veszelyei
http://www.gazdabolt.hu/index.php?content=2&category=1&topic=1455
http://www.cp-analitika.hu/?page_id=141
http://www.haszon.hu/agrar/cimlapsztori/129-megeri-a-gps.html
http://nol.hu/belfold/brusszeli_felszolitas_a_hagyomanyos_tojotyukketrecek_betiltasara
http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_fogyasztovedelem&id=3
Hozzászólások
Eddig 36 komment érkezett (
)
1.
Shakespeare
2012. 01. 31. 20:27
Géza, a mezőgazdaságról ezt hol olvastad? Juj, hogy micsoda dolgok voltak! :))
És Bámulatos, hogy Antall úr, a könyvtári párttitkár a semmin kívül még a mezőgazdasághoz is értett,
nahát ez igazán szerencsénk. !
(Géza, csak halkan, ne hülyéskedj! )
2.
Hmmmm
2012. 01. 31. 20:29
hm.
ezzel az Orbáni hasonlattal egy baj van: nem a róka énekel, hanem a róka hízelgéssel éneklésre készteti a hollót, aki éneklésre tátva csőrét ... ejti el a sajtot.
az ország leminősítése meg ugye nem nevezhető hízelgésnek.
meg az EU és az IMF se valami hízelgőn szól a magyar kormány felé.
3.
Bogdán Géza (szerkesztő)
2012. 01. 31. 20:32
Nem hülyéskedem drága doktorom. Kemény dolgok ezek, tudom, de kattints a linkekre is, és rájössz, hogy sajnos ez az igazság.
4.
Bogdán Géza (szerkesztő)
2012. 01. 31. 20:39
Egyre megy az kedves Hmmmm, mert a miniszterelnök úr itthon énekel, Brüsszelben pedig hízeleg. :))
5.
evianna
2012. 01. 31. 20:51
igen, kemény dolgok ezek, és a létező legrosszabb ötlet figyelmen kívül hagyni a realitásokat - versenyképességi hiányosságainkat, az agrártermelés elaprózottságát és szomszédainkhoz képest túl magas költségszintet.
ezek ugyanis nem fognak megváltozni semmiféle terv hatására (nem elhatározás kérdése, mint azt a közrend helyreállításáról mondták, és hát úgy tűnik, az se sikerült)
van némi pásztorjáték-jellege ennek az "egy koca, egy porta" vonalnak, nem? ahogyan az Orbán elképzeli...
6.
Shakespeare
2012. 01. 31. 20:52
"egyikőjük sem szeretné felcserélni a polgári létet, egy régmúlt ideológiára alapuló szegény sorsú cselédvilágra." Gézám, ha a magyar paraszt a maga gazdája, a maga földjén, még dolgozni is hajlandó lesz. /Talán/ Emlékszel, egy párszor visítottam egy igazi földreformért.?
7.
Hmmmm
2012. 01. 31. 21:03
hm.
ma már nincs régi magyar paraszt.
az 5-10 holdas földművelés ökör vontatta vasekével már a múlté.
8.
Bogdán Géza (szerkesztő)
2012. 01. 31. 21:04
Én azt vallom drága Evianna, hogy falun, akinek van hozzá szakértelme és tehetsége, no és rengeteg szabad ideje, s ha kedvét leli abban, úgy művelje a kertjét és tartson háziállatokat is. De embereket erre kényszeríteni, nagyon nem tetszik nekem.
9.
evalajos
2012. 01. 31. 21:06
Belehallgattam az egyik linkbe: uszító, demagóg, elkeserítő és elterelő...
(És egy csomó éhes ember megenné a kőlevest is, az óriásira nőtt répával és hormonkezelt hússal együtt.)
Akinek meg "telik", az eszi az ócska, adalékanyagos parizert, az aprólékot és nem panaszkodik.
Nem kell mindig kaviár....:) ez igaz. De az is igaz, hogy a földhöz ifjonti erő, szakértelem, gépek, trágya stb.stb kell...mostmár miből?
10.
Bogdán Géza (szerkesztő)
2012. 01. 31. 21:16
Doktorom, csak az a baj, hogy a magyar parasztnak hiányzik a szakértelme és a fejlett technikája, anélkül pedig ha növénytermesztésre vagy állattartásra adja a fejét, egyrészt súlyos egészségügyi veszélynek teszi ki a társadalmat, másrészt eladhatatlan árut termel. Annak meg mi értelme? Semmi.
11.
Bogdán Géza (szerkesztő)
2012. 01. 31. 21:28
Rátapintottál a lényegre drága Éva. Demagógiában nincs hiány, és a miniszterelnök úr éppen az ilyen éhező emberek ellen tud hatékonyan uszítani. Éhezel? Miért nem műveled a földed?
12.
gordius HCJD
2012. 01. 31. 21:45
A demagógiát elfogadó embernek bármit be lehet magyarázni.
A jó mezőgazdasághoz bizony igazi szakértelem kell.
13.
Bogdán Géza (szerkesztő)
2012. 01. 31. 22:13
Elég szomorú ez drága Gerti, mert ez egy olyan téma, amit ha valaki felelősséget érez a népe iránt, azt egyáltalán nem szabadna ennyire könnyelműen kezelni...
14.
Shakespeare
2012. 01. 31. 22:23
A technikája tényleg nem a legfejlettebb. A szakértelme azért nem annyira alacsony, bár egy kissé elmaradott. Azért jobb a magyar disznótoros, mint amit itt adnak. :))) Meg a töltőttkáposzta, hmm !
Hidd el az igazi disznó erős 2 mázsás, nem 120 kg.-os.
15.
jus
2012. 01. 31. 22:47
A mezőgazdasághoz kell ugyan némi szakértelem, de segítséggel könnyen meg lehet tanulni.
A többi adott.
Ahhoz, hogy valaki értelmeset írjon róla, ahhoz pedig tapasztalat szükségeltetik.
Hm, már úgyis régen írtam a "parasztkodok" blogomba...
16.
raptor
2012. 01. 31. 22:52
14. Shakespeare
Abban igazad van, de amikor a hústermelést helyezték előtérbe, akkor találták ezt ki!
Sok olyan ismerősöm volt, aki ezzel foglalkozott és nagyon sok pénzt vesztettek vele, ha nagyobb volt!
Viszont otthoni fogyasztásra nyilván a nagyobb, mert kell a szalonna, jó nagy sonka, stb,stb!
17.
Shakespeare
2012. 01. 31. 22:53
jus, gyere csak a skypra,....
18.
raptor
2012. 01. 31. 22:54
Gézám!
Gratula! Te ilyet is tudsz? Ehhez is értesz? :-))
19.
Bogdán Géza (szerkesztő)
2012. 01. 31. 23:10
Igen Raptor Barátom, nem nagyon, de egy kicsit konyítok a mezőgazdasághoz és állattenyésztéshez is. E területen a fő erősségem pedig az agrokémia.
20.
raptor
2012. 01. 31. 23:33
19. Bogdán Géza (szerkesztő)
Gézám!
Akkor már értem, honnan vannak a vegyi szakkifejezések!
Gézám!
Lehet, h már valahol írtam, én a fiatalságomat egy vegyészettel foglalkozó ISZ.-ben töltöttem!
Már nem emlékezem, h mi volt a neve, de készítettek ott marhatápot!
És mit gondolsz miből? Réz-szulfátból!!
Az eszem megállt!!
21.
Bogdán Géza (szerkesztő)
2012. 01. 31. 23:46
Raptor Barátom, az ifjúkorunk nagy kedvence a csatos bambi is állítólag kőolajszármazékból készült. Végül is, ha jól belegondolsz, vegyi úton bármi előállítható. Élelmiszer is. Aztán, hogy annak az évek során milyen élettani hatásai lesznek az emberi szervezetre, vagy kiderül, vagy nem.
22.
jus
2012. 02. 01. 2:30
Te is paraszt vagy Géza, mint én? Vagy honnan konyítasz hozzá?
Milyen területen, nagyüzem, öko, vagy egyáltalán szántóföldi, kertészeti, szőlő, zöldség, vagy gyümölcs?
Állattartásban mi a területed? Baromfi, sertés vagy marha? A pulyka leáldozóban, ám a nyúl jön fel, viszont jól befürödtek akiknek az unió a vágóbika tenyésztést lebbentette meg!
Figyu, növényeknél, ha tájfajtát használsz, nincs szükséged vegyszerre, felejtsd már el azt a méregdrága kemikálét, tájfajtánál nincs szükség rá és vegyszerrel a a büdös életben nem leszel hosszú távon rentábilis, ráadásul tönkreteszed a földed, még a vizet is majd csak ezerért kapod a vízműtől, hacsak nem ezer hektár felett gyúrod az ipart. Ha ezer hektár felett vagy, akkor is gondold meg, hogy egy pár hektáron - jól elkülönítve a többitől, legalább 700 méterre - nem lenne-e kifizetődőbb az öko minősítésre ráhajtani. Az Unióban eszméletlen kereslet van rá.
Ha az állatokra álltál rá, akkor viszont más a helyzet, akkor a takarmánynövényeknél szerves trágyázz, és komposztot is keverj bele, igazi terménnyel etesd az állatokat, és ne gmo táppal, ha megkapod rá a minősítést, alig kerül többe, de duplájáért eladod - itt még nincs felvásárló maffia - , jó, persze meg kell találni a közvetlen felvevő piacot, meg aztán ez nagyüzemileg nem megy.
Nekem ezek bejöttek. Megy a bolt, pedig mindent csak light barterben csinálok. : )
Ja, a Darányi tervben is majd mindenhez találsz támogatást ahhoz, amit leírtam.
23.
harunalrasid HCJD
2012. 02. 01. 7:50
gézám, egy apróság: az a piroska nem hófehérke volt? az almából kiindulva...
a témához: írod, hogy a kikelt vetéssűrűség katasztrofális volt. mintha erre találták volna ki a génkezelt gabonaféléket. több is, nagyobb is, termőbb is. ezzel mi a gond, mert nálunk csírájában fojtják el az alkalmazását? csak nem bábolna áll a háttérben?
azért a hamburgerrel, csirkefasírttal is van egy kis gondom: láttam egy filmriportot, ami bemutatta, hogy honnan, milyen úton- módon kerül a darálékba a csirke (mert nem csak marhából készül, de nem ám). ez úgy 30 évvel ezelőtt volt. azóta nem eszem hamburgert.
ha láttad volna, mi minden úszkál pl. a kőbányai sörgyár uszoda méretű erjesztő medencéiben, sört se akarnál inni. kiskőrösön, a borkombinát laborjában anno a vegyész döntötte el, hogy az üvegfal mögötti fémtartályokban (!) ez muskotályos lesz, az zöldszilváni, amaz meg kövidinka.
egerben a bikavér mai is pancs. érdekes, bordeaux-ban ez nem fordul elő...
24.
harunalrasid HCJD
2012. 02. 01. 7:52
22. jus
2012. 02. 01. 2:30
nem, jus, csak géza a paraszt, méghozzá a szó nemes értelmében véve.
25.
Bogdán Géza (szerkesztő)
2012. 02. 01. 8:31
Igen kedves Jus, ha úgy vesszük akkor én is egy paraszt vagyok.
Igaz, most már ugyan semmilyen szakterületem nincs, de egykoron, és e posztom mondandóját éppen erre alapoztam, nekem is volt. Nagyüzemi és otthoni háztáji gazdaságom is. Ugyanakkor volt szerencsém megismerni egypár külföldi gazdaságban történő nagy-és kisüzemi növénytermesztési és állattenyésztési technológiát, tehát bizton állíthatom, van némi viszonyítási alapom és a különböző praktikákért sem kell a szomszédba mennem tanulni, vagy okulni.
26.
Bogdán Géza (szerkesztő)
2012. 02. 01. 8:55
Szia Kalifa Barátom!
Sajnos a mesékben nem vagyok túl jó, úgyhogy azt hiszem igazad van, ő a Hófehérke volt, nem a Piroska. Köszi, hogy szóltál, mindjárt kijavítom, nehogy más is cikizzen érte.
A génkezelt növények más kategória, mivel ott csak a termésnövekedés és a tipikus betegségek elleni védelem a cél, ám a talajban felhalmozódott gyomirtó szereket azok sem tudnák kiheverni. Bizony Kalifa Barátom, a mi mezőgazdászaink ennek áthidalására egy un. "fekete technológiával" védekeztek, így el lehet azon gondolkodni, hogy melyik növény a veszélyesebb: a GMO, vagy az, amelyikben az emberi egészségre ártalmas nitrát többszöröse dühöng. Gondolj bele, milyen egészséges lehet az a csirke, amit röpke 6 hét alatt pumpálnak fel másfél, két kilósra. Sörben "úszkáló" döglött egérről egyébként már én is hallottam, de ezen ne csodálkozzunk, mert a sörárpát az egérke is szereti.
27.
harunalrasid HCJD
2012. 02. 01. 13:21
26. Bogdán Géza (szerkesztő)
2012. 02. 01. 8:55
nem cikiztelek, csak kíváncsi voltam, hiszel-e még a mesékben:-)
az általad említett csirkék pedig, végtelenségig "kitojatva", immár hasznavehetetlen fehérjeállományként, kutyaeledelként végzik. ők jobban bírják?
28.
raptor
2012. 02. 01. 14:37
27. harunalrasid
A szomszédomban élő idős néni (87) vett tíz db. letojt tyúkot már 1 éve!
Tojtak is még sokáig minden nap, mindegyik egyet!
Szegény néne vett nekik búzát, kukoricát 50-50 kilót! Nem ették meg!
Bezzeg a tápot azt igen! Még megvan nyolc, ezek már elkezdték enni mindkettőt!
Ennyit az egészséges nevelésről!
29.
Bogdán Géza (szerkesztő)
2012. 02. 01. 18:32
Hiszek én a mesékben Kalifa Barátom, csak nem azokban, amelyeket Orbán Viktor miniszterelnök úr ad elő. Ebből adódóan én tehát nyugodt szívvel ajánlom mindenkinek, hogy akinek nincs pénze megvenni a drága magyar biotermékeket és ha élelmiszert vásárol, bátran megveheti a nyugati országok termékeit, mert azoktól garantáltan nem lesz semmiféle egészségkárosodása. Ugyanakkor óvakodjon a piacokon áruló őstermelők és kofák szemre tetszetősnek tűnő portékáitól, mert azok beltartalmi értéke egyáltalán nincs bevizsgálva, mivel ma Magyarországon, hála a magyar termékeket körüllengő Orbán-féle sztereotípiáknak, arra sem társadalmi igény, sem képzett szakember, sem műszer nincs. Márpedig a gázkromatográfia nem hazudik. Az nem ember, csak egy gép, egy precíziós műszer, amely azt az eredményt jelzi ki, amit annak mutatnia kell. Egy műszer, amely nem hazudik, nem alkuszik, nem lehet szép szavakkal manipulálni, és nem hisz a dogmákban sem.
30.
Szabad Gábor
2012. 02. 02. 15:15
Törököt fogtak
Bihari Ernő2012. február 02. 14:33
Orbán és az EU/ IMF tandem.
www.vagy.hu/tartalom/cikk/1580_torokot_fogtak
31.
Paluster
2012. 02. 03. 12:27
A magyar mezőgazdaság kapcsán volt szerencsém az írásod elolvasni. Nem is reagálnék, ha nem olvasok benne olyan ordító butaságokat, amitől billentyűt kellett ragadjak!
A mezőgazdaság nem úgy és nem azon a szinten működik, ahogy azt említed. A rendszerváltás után a tulajdonosi szerkezet megváltozott, a műtrágya és a kemikáliák árai az egekbe szöktek. A szocialista érában valóban folytattak kemikáliákon alapuló monokultúrás gazdálkodást, de ez mára a múlté. A növényvédelmi és növényegészségügyi szabályok sokat szigorodtak és olyan speciális vegyszerek jelentek meg, amelyek fajtaspecifikusak és méregdrágák. Passzióból nem szórják ki az engedélyezett tízszeresét, mert egyszerűen nincs értelme! Ami túlzott kemikália került a talajba, még a TSZ-ek korában, az az utóbbi húsz évben már régen eltűnt. A magyar mezőgazdaság mindig is híres volt a minőségi és a mennyiségi termelési eredményeiről. Említsem a holland paradicsomot, amit csak a víz negyedik halmazállapotának neveznek? Példálózzak az ízetlen német almával, vagy a tökízű spanyol dinnyével? Minek? Aki fogyasztó és mindannyian azok vagyunk, szembesültünk ezekkel a tényekkel. Miniszterelnökünk igen helyesen mondta, együnk végre magunk termelte egészséges élelmiszert, ne külföldi szemetet. Felhozzam most az előző vezetés által szervilis módon felszámolt cukorgyárakkal? Mára pedig horror áron jutunk cukorhoz, pusztán azért, hogy Európa más országaiban termelt terméket vegyünk! A híres magyar feldolgozó ipart is tönkretette az Unió! Bagóért elkótyavetyélték és most, ha termelünk is valamit, képtelenek vagyunk feldolgozni. Megemlíted a magyar libamáj termelés nem „humánus” módját! Drága ember Te! A franciák nem tömik a libát, hanem ráolvasnak? Aki ilyeneket ír, nem is tudom, látott-e már libát élve! Ez a kiszolgáltatott helyzet nem emlékeztet mondjuk általános iskolai tanulmányaidra? Technika tantárgyból valóban már ötödikes anyag, hogy a növényeknek foszfor, kálium és nitrogén kell alapvetően. Az általános iskolai történelem könyv, ha a kezébe került volna, olvashatnál a gyarmatosítás folyamatáról. Kizárólag a nyersanyagot megtermeltetni a gyarmaton, máshol feldolgozni és a készterméket méreg drágán visszahozni, ami ráadásul nem is minőségi áru! Nem rémlik esetleg a múltból ez az anyag és nem hasonlít kísértetiesen a jelenlegi magyar viszonyokra? Nekem nagyon hasonlónak tűnik, de úgy látszik, egyesek képtelenek a fától látni az erőt! Nem a hollóról és a rókáról kell írni, hanem a vakságról és a demagógiáról! Hasznosabb lenne!
Kb ennyi a véleményem erről az irományodról!
32.
Bogdán Géza (szerkesztő)
2012. 02. 03. 13:21
Tisztelt Paluster!
Ami az én, általad vélt "irományomat" illeti, az sajnos teljes mértékben fedi a valóságot. Ez volt hajdanán, de mivel a mezőgazdaság egy veszélyes üzem, hazánkban éppen az EU. szigorú jogszabályainak köszönhetően kezdett el némiképp normalizálódni a helyzet. Talán kattints a linkekre is, és meglátod, hogy amiről én e posztban értekeztem, azok bizony nem ordító butaságok, ahogy azt te véled és hiszed, hanem az pontosan az olyan emberi vakságról és demagógiáról szól, s azokról rántja le a leplet, mint ami a te hozzászólásod is tartalmaz. No de semmi gond, nem haragszom én rád ezért, sőt, a mentségedre szóljon, hogy te szakmai hozzáértés híján csupán a köznyelvben elhíresült demagóg frázisokat és lózugokat puffogtatod, kinyilatkoztatsz, ám valójában nem ismered sem a jelen magyar mezőgazdaságot, sem az EU-ban használatos növénytermesztési és állattartási technológiákat.
33.
raptor
2012. 02. 05. 11:21
Gézám!
Ezt most találtam, egy picit ide is illik!
Hogy mivel nem etetnek meg minket!!
hetivalasz.hu/itthon/a-pangasius-atveres-45540
34.
Bogdán Géza (szerkesztő)
2012. 02. 05. 12:34
Ez a cikk pontosan idevág Raptor Barátom! Köszönöm Neked, hogy betetted ide ezt a linket, s bízzunk benne, hogy talán sokak okulására.
Érdekes nem? Ez a hal az Egyesült Államokban már 2003.-ban tiltólistára került, ami két hamburgi újságíró szerint nem is hal, hanem csupán halipari termék.
A legnagyobb magyar gasztronómiai hírportál mesterszakácsai ugyanakkor dicshimnuszt zengedeznek a pangasiusról, ami noha tele van mérgekkel, tehát az egészségre is ártalmas, ám ők mégis fehérhúsú csodahalnak titulálják, amely a gyerekeknek is ideális étel. Csak hab a tortán, hogy immár a balatoni hekksütők is ezt árulják… Normális?
35.
raptor
2012. 02. 05. 13:15
34. Bogdán Géza (szerkesztő)
Gézám!
Egyáltalán nem normális, mert a balatoni keszeg - nyugodtan lehet mondani világhírű!
Sajnos csak volt, köszönhetően ennek a szemétnek!
36.
Bogdán Géza (szerkesztő)
2012. 02. 05. 14:00
Raptor Barátom, egyetértek. A balatoni keszeg akár világhírű is lehetne…
De látod, az exportőrök is tudják ám, hogy ezt a mérgekkel teli délkelet-ázsiai halat hol tudják a piacra dobni. Közép Európa azon országaiban, ahol kellő műszerezettség hiányában nem képesek kimutatni a nehézfémeket, a klórvegyületeket és a többi halálos mérget. Sajnos, a mi országunk is ilyen, tehát ha a Darányi Ignác Terv keretében a miniszterelnök úr pénzt osztana a gazdáknak, jól tenné, ha az EU-s élelmiszerek blamálása helyett, elébb itthon is a megfelelő műszerezettségű laboratóriumokra fektetné a hangsúlyt.
Írja meg véleményét, kérdéseit!
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneve, itt bejelentkezhet.
Az IP-címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.